A tejcukorérzékenység típusai, okai és veszélyei

A mai napon ismét egy fontos információt osztok meg veletek. A cikket a Laktózérzékenyek Társaságának honlapjáról (http://laktozerzekeny.org) vettem.

A Társaság elérhető a Facebookon is, jelöljétek be kedvenceteknek őket (http://www.facebook.com/laktozerzekeny?ref=ts). 

A primer felnőttkori laktázelégtelenség a csecsemő kor után, bármely életkorban kialakulhat, és genetikai oka van.

Tulajdonképpen a tejcukorérzékenység a természetes állapot. Évezredekkel ezelőtt az emberiség táplálkozási kultúrája kettévált. A földművelő népek rizs alapú táplálkozásánál a hús mellett a szója biztosította a fehérjebevitelt és a kalciumpótlást. A pásztor népek számára  – a hús mellet – a tej és a tejtermékek nyújtottak jó minőségű fehérje- és kalciumforrást. Közöttük alakult ki az a gén-változás (mutáció), amely továbbörökítette a felnőttkori tej és tejcukor emésztési képességet.

Hazánkban – több mint tízezer emberre kiterjedő vizsgálat alapján – az egészséges lakosság 14 %-a, közel másfél millió ember tejcukorérzékeny.

Az egyes emberfajták között rendkívül nagyok a különbségek. A publikált adatok ugyan eltérőek, de abban megegyeznek, hogy a legkevésbé érintettek a tejcukorérzékenységben a skandináv országok lakói. Az ázsiaiak (a pásztornépek kivételével) és az ázsiai eredetű amerikai indiánok viszont felnőttkorban szinte kivétel nélkül laktózérzékenyek. Svédországi statisztikai adat szerint az ott élők között 3 % a tejcukorérzékeny, de pl. Finnországban ez az arány már 14 %. A közép-afrikai népekre jellemző a felnőttkori 100 %-os laktóz érzékenység, de itt is találunk tejfogyasztó pásztornépeket.

Az európaiak között 10–30%-ra becsülik a tejcukorérzékenyek arányát, és csak kb. 30%-ra azokat, akik idős korukra is megőrzik teljes laktáz-aktivitásukat. Egyes orvosi közlemények ezért külön csoportként említik az időskori laktózérzékenységet.

A betegségekhez kapcsolódó, u.n. szerzett laktóz-érzékenységnek (szekunder felnőttkori laktázelégtelenség) számtalan oka lehet, mert a vékonybél nyálkahártyájának felszínén elhelyezkedő, laktázt termelő hámsejtek rendkívül érzékenyek a legkisebb károsító hatásra is. Ez a magyarázata, hogy néhány gyógyítási eljárás is (antibiotikumok, kemoterápia, stb.) másodlagos tejcukorérzékenységet okozhat. Okozhatják még fertőzéses eredetű betegségek és kapcsolódhat más emésztőrendszeri és egyéb betegségekhez is (lisztérzékenység, hasnyálmirigy betegségek, Crohn betegség, cukorbetegség, stb.). A laktózintolerancia bakteriális fertőzésekhez kapcsolódó formája egyes esetekben gyógyítható.

Szerencsére csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy újszülöttek szervezete sem képes a laktáz enzim termelésére (veleszületett laktázelégtelenség). A tejcukorérzékenységnek ez a formája teljes leromláshoz vezető, súlyos betegség, ha nem ismerik fel időben.

Koraszülötteknél is előfordulhat tejcukorérzékenység (koraszülöttek fiziológiás laktáz-elégtelensége), de ez bizonyos idő elteltével megszűnik.

 A tejcukorérzékenység, kellő információk hiányában, súlyos veszélyforrás lehet az érintettek számára.

A tej és a tejtermékek létfontosságú anyagok sorozatát tartalmazzák. A csontfejlődéshez szükséges D-vitamin, kalcium és foszfor legfontosabb forrásai. A tejmentes diéta megoldás lehet a laktózintoleranciára, de következménye lehet a csontrendszer működésének valamilyen zavara, mint például acsontritkulás (osteoporosis).  Egy laktózérzékeny ember számára sajnos használhatatlan az a táplálkozási ajánlás, hogy „naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet és tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.” (Táplálkozási ajánlások a felnőtt lakosság számára. MTA ÉKB, OÉTI, MTT állásfoglalás, 1987. 5. pontja a 12-ből. )

 Az állandóan ismétlődő hasmenések és a bélbaktériumok bontotta laktózból keletkező erős savak magas koncentrációja a vastagbélben nem maradhat következmény nélkül.  Ma már orvosi publikációk tárgyalják a tejcukorérzékenység és a vastagbél rosszindulatú daganata közötti összefüggést. A diétával karbantartott és probiotikumokkal kompenzált laktózintoleranciának valószínűleg nincsenek ilyen következményei.

 Vigyázat! A laktózmentes tejtermékek a cukorbetegek számára veszélyesek lehetnek.